Szoba
Keserédes este volt, de inkább édes, mint keserű. Nekem biztosan: valaki megint küldött egy rózsát. A szalagra ezúttal nem a nevemet írta, hanem egy elképesztően finoman megmunkált, rózsabimbó alakú medált fűzött rá. Csodaszép - és minden bizonnyal nem három fillérbe került. Fantomom tehát nem csupán javíthatatlanul romantikus. Dúsgazdag is mellette. És most már szinte biztos, hogy nem William az. Ő hazament. Oké, senki nem árulja el (vagy senki nem szokta észrevenni), de nem hiszem, hogy akárkire rábízna ekkora értéket. Kikérdeztem az ápolónőt, aki annyira ragaszkodott hozzá, hogy elmenjek az ünneplésre. Csak a vállát vonogatta.
Ha feltételezzük, hogy ez az egész nem egy globális összeesküvés a boldogságom érdekében (és miért lenne az), nem sokan maradnak esélyesek a Fantom címre. Összesen három hímnemű volt ott ma este.
1. Philippe. Őt már kizárhatom, elvégre nyilván nem verte meg saját magát.
2. M. La Flotte. Szintén nem valószínű. Miért űzne ennyire kettős játékot? Két ünneplés, két ajándék, csak hogy ne fogjak gyanút?
3. A vörös srác klassz. irodalomról, azzal a fura kis bajuszkával. Hamarabb nézném bujkáló pszichopatának, mint regénybe illő fantomlovagnak. Ráadásul pont olyan ágrólszakadt, mint én.
Talán mégis inkább vissza kéne térnem az összeesküvés-elmélethez.
4 megjegyzés:
Tudd meg, hogy elfogyott és még mindig nem tudom, ki Fantom.
Most már mindjárt :) Ha minden nap teszek fel, akkor holnapután. Igyekszem :)
Örülök hogy idetaláltam, gyönyörű, igényes blog és érdekfeszítő történet, remélem hamar a végére tudok érni. Amennyit eddig olvastam, az nagyon tetszik:)
Én meg örülök, hogy tetszik, amit találtál :) Igyekszem most már egy-két naponta frissíteni, meg ne unjatok ;)
Jó olvasgatást! :)
Megjegyzés küldése